RÉG VOLT IGAZ SEM VOLT
Fiúk, lányok csokrában állok
Fiatalon.
Ballagás előtt reggel az
Udvaron
Azután csengő szólt, ének, virág beszéd,
Majd ők is elrepültek
Szerteszét.
Közel harminc éve már, elszállt a nyár. –
Ami megmaradt: a KÉP
S emlékek sora : a homályba kopott iskola
Egy-egy gyermekarc,
s a kósza hírek
Megannyi élet megannyi harc.
Egyiknél öröm másiknál kudarc
Egyedül, együtt, gyermek, család
És lassan jönnek már az unokák.
Kissé meghatva nézem őket,
Hatása mindez a múló időnek
Hisz ahogy a képet látom ,
Eszembe jut az ifjúságom.
Oszd meg az ismerőseiddel, kérd meg őket, hogy szavazzanak rád!
